Ha szerinted sem létezik a válság, gyere Korábban már firtattuk, hogy hogyan is lenne már itt válság, ha minden egyes budapesti szórakozóhely és kocsma csurig van szinte minden este, és mindenhol patakokban folyik a szesz. Rögtön jött a kontra: mert a válságban nő az alkoholfogyasztás, azért van ez, mert az emberek kétségbe vannak esve. (Még talán a keménydrogoké is nő, csak azt a KSH nem méri olyan frankón, bár a KSH semmit nem mér frankón, de ez már egy másik sztori).
De vajon a fesztiválozás is csak az egyre mélyülő krízis miatt pörög annyira? A Zemberek a mind nagyobb kilátástalanság miatt menekülnek a féktelen, többnapos szórakozásba, hogy személyes tragédiájukat feloldják a hömpölygő, arctalan tömegben? Kétlem. Márpedig a fesztiválok pörögnek ezerrel.
A mai újságokban is olvashattuk, hogy Gerendai „Nullszaldós” Károlyék egyfelől arra számítanak, hogy a Szigetre ismét kilátogat a szinte maximális kihasználtságot jelentő 365 ezer ember, míg a Balaton Sound jegyei megint az utolsó szálig el fognak fogyni, annak ellenére, hogy közel duplájába kerülnek mint tavaly. Gerendai „Maserati” Károly szerint a jegyek drágulása az ÁFA-emelésnek tudható be, de ne higgyünk neki: tavaly Zamárdiban egyetlen este alatt sok tízezer forintot lehetett keresni csupán néhány felesleges napijegy eladásával.
Fizetőképes kereslet tehát van bőven, nyilván ezért emeltek. Idén ugyan a menetrendből kimarad a Balatone, de nem a kereslet hiánya miatt: nem sikerült megállapodni a zánkai gyermektáborral (nyilván kicsit nagy lett az üzemeltető szeme). A Sziget is csökkenő szponzori bevételekkel számol, de mint mondottam korábban: a látogatószám csökkenésével nem. Hol itt a válság?
