Ez nem egy újabb emo zenekar neve, vagy egy külvárosi rockkocsma speciális rendezvénysorozata, hanem egy valós probléma, mellyel nem igazán szembesülhetünk direkt módon a hétköznapokban, hiszen magunk is részesei vagyunk.

Zaklatott vagy, egész nap pörögsz, de úgy érzed értelmetlenül? Válságokról szóló hírek ömlenek az arcodba 24/7-ben?

Dr. Daniel Freeman évtizedes kutatásai alapján arra a következtetésre jutott, hogy a veszélyek és az erőszak folyamatos nyilvános jelenléte következtében négy emberből egynek paranoiás szorongásai vannak.

A pszichiáter állítása szerint a paranoia sokkal gyakoribb, mint gondolnánk, mivel lehetséges okozói, úgy mint az urbánus társadalom izolációja és egyre rémisztőbb versengése az elmúlt tíz évben megsokszorozódtak.

Agóniáink valós okait azonban nagyon kevésszer érzékeljük. Egyszerre váltunk ugyanolyan érzéketlenné a hírekre, mint ahogyan tudat alatt érzékenyek és hiszékenyek.

Nem lepődünk meg egy iskolai lövöldözésen, vagy egy repülőgép katasztrófán, sőt ha kép nincs a cikkben, már rá sem kattintunk. De mostanában rettegés lesz úrrá rajtunk, amint meghalljuk a hitel, piac, bank, veszteség stb szavakat.

Mitől rettegünk?

Válság van? Vajon rettegnénk a válságtól, ha valóban az lenne, és valóban lenne mitől félnünk? Nem rettegnénk, hiszen a repülőn sem rettegünk attól, hogy lezuhan, miután már megtörtént.

Akkor meg mitől rettegünk?

Az úgynevezett holdudvarhatás áldozatai vagyunk. A globális gazdaságnak pedig van egy olyan tulajdonsága, hogy minden üzleti mozzanat, szinte minden ország gazdaságára hatással van. A holdudvarhatás következtében, pedig mindent egy „válság van” szemüvegen keresztül kezdünk el nézni. Egy globális méretű holdudvarba keveredtünk. Ideje lenne már befejezni, hogy minden rejtett szorongásunkat a „válsággal” magyarázzuk.

Nincs válság. Para van.